Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Fertőrákos képes leírás - Fertőrákos.tlap.hu
részletek »

Fertőrákos - Fertőrákos.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: fertorakos.tlap.hu » Fertőrákos
Keresés
Találatok száma - 16 db
A település térképe

A település térképe

A Fertő keleti partján, az osztrák határ előtt az utolsó település, környéke már a kőkorszakban is lakott volt. Legfőbb nevezetessége a falu belterületén található kőfejtő, ahol már a római korban is folyt a lajtamészkő kitermelése. Több soproni és bécsi épület építőanyaga származik innen. A hatalmas, kivájt termeket pillérek választják el egymástól. A településtől északra, közvetlenül az országhatár mellett található egy római kori szentély, a Mithras-barlang. Belsejében Mithras napistent ábrázoló dombormű látható a Kr. u. III. századból. A falu fő nevezetességei: a városfal, az egyetlen Magyarországon létező pellengér és a XVII. századi, fából készült vízimalom. Gyalogos és kerékpáros határátkelőhely üzemel.

Borutazó Fertőrákos

Borutazó Fertőrákos

Az ókorban kultikus hely volt. A római kori telelpülés emlékét örzi a napistennek hódoló katonák részére épített Mithrász-szentély. A középkorban a térség több településétől eltérően nem Sopron város, hanem a győri püspökség birtoka volt. A település nevét először 1199-ben Racus alakban említi oklevél. Nevét valószínűleg a patakban élő nagyszámú rák után kaphatta. 1311-ben a soproniak lerobálták püspöki kastélyát. 1582-ben vásártartó jogot és mezővárosi rangot kapott. Ekkor emelték a több helyütt még ma is látható városfalat. Győr eleste után ide menekült a püspök a török seregek elől. 1683-ban a Bécs felé tartó seregek a telelpülést kifosztották és felégették, lakosait lemészárolták, vagy elhurcolták. Helyükre később német ajkú lakosság települt.

Fertő-tó, Fertőrákos, Fertőd

Fertő-tó, Fertőrákos, Fertőd

Fertőrákos barátságos település a tó nyugati partján. 1199-ben Racus formában említi oklevél. A név a falun átfolyó Rákos patakról vonódott át. A terület már a rómaiak előtt is lakott volt. A római időkből számos leletet, pénzt, szentélyt, stb. találtak. A közelben vezetett a baltikumi borostyán út. Az Árpádkorban a győri püspökség birtoka volt, már az Árpádkorban állt a püspöki kastély, nyári rezidencia. 1311-ben a soproniak rombolták le, többször újjáépítették, bővítették, utolsó nagy építőjéről Zichy kastélynak is nevezik. Rákosnak a XIV. században vára is volt, Macskakő vára, melyből időnként rablók módjára sanyargatták a környékbelieket, végül Mátyás király parancsára lerombolták. 1582-ben mezővárosi rangot kapott, a várost is fal vette körül a védtelenebb oldalak felől. 1683-ban a Bécs ostromára tartó török seregek kirabolták és felgyújtották a várost. A XVIII. században a megfogyatkozott magyar lakosság helyére németeket telepítettek, akiknek 6 éves adómentességet is adtak. A falu főutcáján látható a középkori pellengér oszlop, melyhez a kisebb bűnt elkövetőket kötözték ki.

Fertőrákos hivatalos honlapja

Fertőrákos hivatalos honlapja

Falunk a Fertő-tó partján, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fekszik. Egyedülálló természeti adottságai, gazdag történelmi múltja elismeréseként 2001-ben a 'Világörökség részévé nyilvánították. Szeretnénk, ha minél többen ellátogatnának hozzánk, elvinnék jó hírünket és élményekkel gazdagodva térnének haza. Térjen be hozzánk családjával, s legyen vendégünk. Kóstolja meg borainkat, töltsön el nálunk felejthetetlen napokat!

Fertőrákos öröksége

Fertőrákos öröksége

Imre király 1199-re keltezett oklevelében Racus néven említi azt a falut, amely Sopron és a Fertő között, a Rákos-patak partján, a tavat nyugatról szegélyező dombsor víz felőli oldalán található. A név a rákokban gazdag folyóvízről ragadt rá. Ezt bizonyítja az 1457-ben először szereplő német megjelölés - Krewspach (később: Kroisbach) - is. A villa (falu) és határa a Szent István király által 1002 körül alapított győri püspökség birtokaihoz tartozott. Az erdőktől határolt mezőgazdasági terület fő terménye a szőlő, de fontos volt az állattenyésztés, a nádkitermelés és a halászat is. Rákosnak nemcsak temploma és plébánosa említtetik, hanem már korán püspöki kastélya is. Urai először nyári lakként használták, de a török időkben a harcok és megszállás elől hosszabb ideig ide húzódtak vissza. Ennek a körülménynek köszönhette Rákos a mezővárosi rangot (1582). Számos iparosa, két vására volt, fal körítette. A szabad királyi várossá fejlődő Sopron hamar szemet vetett a gazdagodó - átlag ötszáz lakosú - település területére és vámjaira, célját azonban mindössze kétszer, 1527-1533 között, illetve 1620-ban érhette el - mindig csak néhány évre.

Fertőrákos település

Fertőrákos település

A több, mint 800 éves település a Fertő-Hanság Nemzeti Park része és 2001. óta büszkén viseli a 'Világörökség része' címet. Fertőrákos Soprontól 10 km-re, a Fertő partján fekszik. Fertőrákos nyugatról keletre a kőfejtő lajtamészkövétől a Fertő nádasáig húzódik, a Rákos-patak szakadékos völgye mentén. A községen keresztül vezet a Fertő-parti országút. Vasútja nincsen, de a Volán menetrendszerinti járataival el lehet érni a falut. A tervezett Fertő körüli kerékpárúton a Meggyes felől érkezők első állomása Fertőrákos lesz. A Mithrász-szentély mellett gyalogos határátkelő is van.

Fertőrákosi elektromos városnéző autók

Fertőrákosi elektromos városnéző autók

Bérelhető élményjárművek városnézésre, rendezvényekre 7-175 főig. Városnéző kisvonat, elektromos busz és elektromos autó várja Sopronban és Fertőrákoson. Fedezze fel Sopron és Fertőrákos nevezetességeit ezekkel a különleges járművekkel! A kidolgozott programok során a legfontosabb látnivalókat keressük fel. Béreljen kisvonatot születésnapra, esküvőre, vagy bármilyen rendezvényre!

Fertőrákosról

Fertőrákosról

Fertőrákos egyik híres, különös szépségű érdekessége a kőfejtő. A szabadtéri múzeum, a Fertő-táj világörökség részeként lehetőséget nyújt a természet és ember alkotta értékek, a kultúrtörténeti emlékek megismerésére. Szinte alig hihető, hogy egykor itt tenger hullámzott! A Pannontenger létezéséről a fejtés falain felfedezhető növényi és állati ősmaradványok adnak bizonyosságot. A 10-12 millió éves Lajta mészkövet már a rómaiak is bányászták Scarbantia - a római kori Sopron - várfalainak építéséhez. Jó faraghatósága miatt az eltelt századok kedvelt építőeleme volt. A kitermelt kövek helyén óriási terek alakultak ki, a kevésbé használható rétegek pedig, mint hatalmas mennyezet borulnak a természetes oszlopokra. Belső termeinek az egyiptomi sziklatemplomokra emlékeztető környezete, kitűnő akusztikája egyedülálló hangulatot teremt a Barlangszínház nyári zenés előadásaihoz. A kőfejtő kilátói részéről csodálatos panoráma nyílik a Fertő hatalmas víztükrére, a növény- és állatritkaságokat bemutató fennsíki Kövi benge Tanösvény pedig a Páneurópai emlékműhöz vezet.

Fotók

Fotók

Fotók a világörökség részét képező Fertőrákos nevezetességeiről, a kőfejtőről, amely barlangszínházként is működik, a Fertő-tó partjáról, téli képek a kikötőből, a pilléreken álló faházakról a Panoramio oldalain.

Hirdetés
Információk Fertőrákosról

Információk Fertőrákosról

Fertőrákos már a római korban is népszerű kirándulóhely volt, később a középkorban a győri püspökök ide jöttek pihenni, itt építettek kastélyt maguknak. A tó romantikája napjainkban mit sem vesztett értékéből. A pihenésre és nyugalomra vágyó látogató város zajától távol, a jó levegőn sétálhat a római kori Kőfejtőben, gyönyörködhet a Fertő-Hanság Nemzeti Park panorámájában vagy ellátogathat az ókori Mithras-szentély barlangjába.

Képes turistakalauz

Képes turistakalauz

A fotókkal illusztrált kiadvány a Fertőrákost felkereső turistáknak készült. A TKM sorozatban megjelent útikönyv bemutatja azokat a látnivalókat, amelyeket látogatók tízezrei keresnek fel évről-évre. A Fertőrákosi Kőfejtő, a pellengér, a középkori városfalak, a Mithras-szentély, a Páneurópai Piknik emlékhely, a Fertő tó, a Püspöki kastély, az Ásványmúzeum ismertetésén túl kirándulási tippeket is kap az Olvasó.

Látnivalók és programok

Látnivalók és programok

A Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes palota évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált. A középkori udvarház helyén felépített, zárt udvart körülölelő épület, Győr törökök általi megszállásának idején, a püspökség székhelyeként szolgált. A több építési periódusban kialakult palota mai, barokk formáját a 17-18. században érte el három jelentős győri püspök építkezéseinek eredményeként.

Mithrasz Fesztivál

Mithrasz Fesztivál

2007 július 21-én a szervezők meghívására részt vettem Fertőrákoson az első - hagyományteremtő szándékkal megrendezett - Mithras fesztiválon, melynek helyszínéül az impozáns római kori kőfejtő területe szolgált. A Fertőrákoson feltárt Mithras-szentély a világörökség kincsét képezi. Az ősi és titokzatos Mithras kultusz felelevenítéséhez örömmel járultam hozzá festményeimmel.

Természeti értékek

Természeti értékek

A Fertőrákosi Kőfejtő egyedülálló látványosság, elhagyott bánya számos állattani és növénytani érdekességgel. 10-12 millió évvel ezelőtt itt a Pannon beltenger hullámzott, melynek sekély és meleg vizében élőlények milliárdjai éltek. Az egykori mészvázas vörösmoszatok alkotta iszaptömegbe ágyazódtak bele az elpusztult mohaállatok, vastaghéjú osztrigák, fésűskagylók, tüskésbőrűek, és csigák tetemei. Még a cápák fogait is megőrizte a mészkő. A Kőfejtőben tett sétánk során ezeket az ősmaradványokat mi is megfigyelhetjük a fejtés falfelületein és a kőzetdarabokban. Az itt található fajok többsége már nem él a mai tengerekben.

Vendégváró - Fertőrákos

Vendégváró - Fertőrákos

Nyaranként az egykori kőfejtőben tartott koncertek, operaelőadások miatt keresik fel sokan a települést, de figyelmet érdemelnek az itteni műemlékek is. Fertőrákos magyar és német neve, Kroisbach is utal a falut átszelő, Rákos-patakra, melynek vizében rengeteg a rák. A település központja: a Fertőt körülvevő nádas és a dombok között vezető út, és a patak... Nyaranként az egykori kőfejtőben tartott koncertek, operaelőadások miatt keresik fel sokan a települést, de figyelmet érdemelnek az itteni műemlékek is.

Wikipédia Fertőrákosról

Wikipédia Fertőrákosról

Fertőrákos (németül Kroisbach) község Győr-Moson-Sopron megyében. Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen olyan magyarországi község, amelyet városfal övezett, és püspöki palotája is volt. Szép természeti környezetben fekszik, és csaknem minden épülete műemlék. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.

Tuti menü