Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Fertőrákos linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Fertőrákos képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: fertorakos.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
A Kalcitkristályok Színes Világa

A Kalcitkristályok Színes Világa

A kiállítás alkalmas földrajz ismeretre is, mivel nem tudományosan van rendezve, hanem magyarország hegységei szerint, azok üledékes és vulkáni, valamint átalakult volta szerint. 2000 db magyarországi kalcitkristály szín és formagazdagságán, valamint 400 db ősmaradványon keresztül mutatja be magyarországot. A kiállításon az általunk felfedezett egyik ősemlős is látható. E védett, amatőr múzeális kalcitkristály gyüjtemény világviszonylatban is egyedülálló.

A kőfejtő titkai

A kőfejtő titkai

Sopron közelében, Fertőrákoson található az egykori mészkőbánya. Ma turisztikai látványosság, népszerű kirándulóhely, hiszen kívül és belül, alul és felül is bejárható. De koncertek és fesztiválok díszlete is. A kőfejtőn végigvezető Kövi Benge Tanösvény a hazánkban csak itt élő kövi bengéről kapta nevét. A kőfejtő geológiai értékeit mutatja be és a lejtősztyeppére jellemző állat- és növényvilágot. Találhatunk itt sziklai bengét, leánykökörcsint, tavaszi héricset, pacsirtafüvet, árvalányhajat is. Sütkérező fürge gyíkot, sakktáblalepkét, és denevéreket is. A Kőfejtő tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a tóra és környékére.

A kőfejtőről képekkel

A kőfejtőről képekkel

Fertőrákos neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik a község északi területén emelkedő domb kőbányájával. A kőfejtő anyagát adó fehér, jól faragható Lajta mészkő keletkezése mintegy 10-12 millió évre vezethető vissza, amikor is a környéket a Pannon-beltenger borította. A kőbányászat a római uralom idején kezdodött el és 1948-ig, a bánya bezárásáig, nagy mélységekbe behatolva lenyűgöző méretű csarnokokat alakított ki.

A település térképe

A település térképe

A Fertő keleti partján, az osztrák határ előtt az utolsó település, környéke már a kőkorszakban is lakott volt. Legfőbb nevezetessége a falu belterületén található kőfejtő, ahol már a római korban is folyt a lajtamészkő kitermelése. Több soproni és bécsi épület építőanyaga származik innen. A hatalmas, kivájt termeket pillérek választják el egymástól. A településtől északra, közvetlenül az országhatár mellett található egy római kori szentély, a Mithras-barlang. Belsejében Mithras napistent ábrázoló dombormű látható a Kr. u. III. századból. A falu fő nevezetességei: a városfal, az egyetlen Magyarországon létező pellengér és a XVII. századi, fából készült vízimalom. Gyalogos és kerékpáros határátkelőhely üzemel.

Balf történelme

Balf történelme

Balf neve írásos emlékben először 1199-ben került először említésre Farkasd néven, a település 1999-ben ünnepelte fennállásának 800. évfordulóját. De bizonyítékaink vannak arról ásatások eredményeként, hogy ez a helység már korábban is létezett, gyógyhatású vizét már a rómaik is ismerték. A német népesség Wolf-ként említi, ebből származik a település mai neve: 1378-ban Bolf néven szerepel egy periratban, valószínűleg ebből alakult ki a mai Balf elnevezés. A középkorban a Csák-nemzetség tulajdonában állt, majd Károly Róbert 1325-ben a birtokok jelentős részét Sopronnak adományozta. A XV. században a huszita rablólovagok támadták a vidéket, később a a tizenöt éves török háborúban, a Bocskai-felkelésben szenvedett súlyos károkat. 1645-ben pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A napóleoni háború idején francia megszállás alá került. Az 1848-as törvények javítottak a falu sorsán.

Hirdetés
Balfi Gyógyfürdő

Balfi Gyógyfürdő

A 2004 januárjában megújult, kibővült komplexumban a betegek rendelkezésre áll egy komplett Kneipp-féle vízgyógyászati részleg. A Taposómedencében térdig érő hideg víz van, az alja kavicsággyal bélelt. Ebben kakasjárással kell körbejárni 2-3 percig, majd a lábat pihentetni, felmelegíteni, és a medencébe kétszer-háromszor vissza lehet menni. Az eljárás különösen javasolható visszérbetegségben szenvedők számára, de jól javítja a fáradt lábat és a lúdtalpat is. A váltófürdőben négy vízzel telt rekesz van a négy végtag számára. A víz hőmérséklete lehet hideg, lehet meleg és lehet váltakozó. Ennek kiváló frissítő hatása van, és javítja a végtagok vérkeringését is.

Borutazó Fertőrákos

Borutazó Fertőrákos

Az ókorban kultikus hely volt. A római kori telelpülés emlékét örzi a napistennek hódoló katonák részére épített Mithrász-szentély. A középkorban a térség több településétől eltérően nem Sopron város, hanem a győri püspökség birtoka volt. A település nevét először 1199-ben Racus alakban említi oklevél. Nevét valószínűleg a patakban élő nagyszámú rák után kaphatta. 1311-ben a soproniak lerobálták püspöki kastélyát. 1582-ben vásártartó jogot és mezővárosi rangot kapott. Ekkor emelték a több helyütt még ma is látható városfalat. Győr eleste után ide menekült a püspök a török seregek elől. 1683-ban a Bécs felé tartó seregek a telelpülést kifosztották és felégették, lakosait lemészárolták, vagy elhurcolták. Helyükre később német ajkú lakosság települt.

Capitans Panzió

Capitans Panzió

Panziónk a Fertőrákosi kikötőhöz tartozik, és a csodálatos élővilággal rendelkező Fertő-tó partján található! Bármely évszakban látogat el hozzánk, a természet mindig a szebbik arcát mutatja önnek.

Charlie Apartman

Charlie Apartman

A faluban számos idegenforgalmi látnivaló található, a Fertő tó pedig a vízisportok szerelmeseinek nyújt számos izgalmas elfoglaltságot. A Kőfejtőben az ünnepi hetek ideje alatt barlangszínház működik. A szállás közelében játszótér, orvosi rendelő, cukrászda, étterem, borozó, valamint kerékpárkölcsönző található. Három kilométeres körzetben horgászat, szörfözés, vitorlázás, kikötő és strand!

Hirdetés
Diána Vendégház

Diána Vendégház

A Diána Vendégház Soprontól 10 km-re, Fertőrákoson, a Béke köz 7. szám alatt található. Gyermekbarát környezet (hinta, homokozó), nagy füves udvar sportolási lehetőséggel (foci, ping-pong, kosárlabda, tollas). Vendégeink részére felszerelt konyha ill. az udvaron grillezési lehetőség áll rendelkezésre. Szobáink 2, 3 ill. 4 ágyasak, külön bejárattal, zuhanyzó, WC-vel, televízióval, közös társalgó helységgel, ahol a reggelit tálaljuk, és amely az esti közös időtöltésre is alkalmas. Az udvaron nádfedeles pavilonok állnak, amelyek a nyári esték kellemes, romantikus hangulatát biztosítják. Kertünkben termő, az évadnak megfelelő gyümölcsöket a nálunk megszállók is kedvükre fogyaszthatják.

Egy borász-szakács Fertőrákosról

Egy borász-szakács Fertőrákosról

Horváth József, alias Ráspi családjával Fertőrákoson él. Először szakácsként, majd pár éve borászként is ismerté vált a neve. Amikor egy, még nyárias délelőttön felkerestük, a pince mellett étterme konyhájába is bekukucskáltunk. A hangulatos beszélgetésünket így az aktuális időjáráshoz igazítva egy zöldség carpaccio, egy hideg uborkaleves és egy lazaccal valamint parajjal töltött kecsege kísérte.

Feketeváros

Feketeváros

Feketeváros (németül Purbach am Neusiedler See, horvátul Porpuh) város Ausztriában Burgenland tartományban a Kismartoni járásban. Magyar neve a határában található várrom egykori magyar nevéből (Feketevár) keletkezhetett. Német neve a német purbach (= tiszta vízű patak), vagy a német burgbach (= várpatak) szóból ered és a várrom mellől a falun keresztül a Fertőbe folyó ma Angergraben-nek (réti árok) nevezett patakról származik.

Fertő

Fertő

A Fertő tó vagy röviden - főleg a helybéliek által használt alakjában - Fertő (németül Neusiedler See, horvátul Nežidersko jezero) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként Fertő tó a világörökség része. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, mintegy 20 ezer éves.

Fertő Kultúrtáj

Fertő Kultúrtáj

A Fertő-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentoségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselője. A Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria példamutató együttműködésben és közös irányelvek szerinti előterjesztése alapján - a Fertő-tavat / Neusiedlerseet az azt övező településekkel együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára. Vitathatatlan: a tó környéke 8000 év óta különböző kultúrák találkozópontja, melyen az emberi tevékenység és a földrajzi környezet evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység alakult ki. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a népi építészete, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős kulturális látnivalót jelent. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre nincs nagy hatással a földrajzi megosztottság.

Fertő part

Fertő part

A magyarországi Fertő-táj elkülöníthető részletei a Fertőmelléki-dombsor; maga a 75 km2-es, 88%-ban elnádasodott tó a határtól a domblábi rétekig; s a Hegykőtől-Sarródig terjedő szikes rétek, puszták, nádasok világa, amely tulajdonképpen a Fertő-zug dél-keleti csücske, s átmenetet alkot a Hanság felé. A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Hossza 35 km, szélessége 7-15 km, felülete 309 km2. Vízgyűjtő területe 1230 km2 mindössze négyszer nagyobb, mint a tófelület. Vízmélysége átlagosan 50-60 cm, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 cm-t. Felszíni hozzáfolyása a Wulka- és Rákos-patak, természetes állapotában lefolyástalan. Vízleeresztés a Hansági-főcsatornán keresztül a fertőújlaki zsilip nyitásával lehetséges. Hidrológiai paraméterei alapján sztyepptó, a kontinentális síkvidéki sós tavak utolsó, legnyugatibb fekvésű reprezentánsa. Vizére jellemző a sekélység, a nagyméretű vízszintingadozás és a magas sótartalom. A tavon belül a nyílt víz és a csatornák vízminősége markánsan különbözik: míg az előbbiek opalizáló szikes tavi vizek, addig az utóbbiak a kioldott humuszsavaktól mélybarna színűek.

Fertő Parton

Fertő Parton

A Fertő tó Ausztria és Magyarország területén található, a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon.

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 15 természetvédelmi őr látja el a szolgálatot. Az Igazgatóság működési területe három tájegységre, Fertő-Hanság, Szigetközi és Pannonhalmi, tagolódik, amelyeken belül további őrkerületek kerültek kialakításra.

Tuti menü